Az acélcsarnok energiatakarékosságának kulcsa
A mezőgazdaságban használt acélcsarnokok funkciójuk alapján főleg a tárolásban lehetnek segítségünkre – gyümölcsök, zöldségek, kényesebb mezőgazdasági munkagépek esetében szükség van a megfelelő hőmérséklet biztosítására, vagy egész egyszerűen az időjárás elleni védelem a szerepük. A gazdaságos működés elengedhetetlen feltétele azonban az energiaszámlák szinten tartása is, ami persze nem csak egy tényezőn múlik.
Az acélcsarnok energiatakarékosságának kulcsa
A mezőgazdaságban használt acélcsarnokok funkciójuk alapján főleg a tárolásban lehetnek segítségünkre – gyümölcsök, zöldségek, kényesebb mezőgazdasági munkagépek esetében szükség van a megfelelő hőmérséklet biztosítására, vagy egész egyszerűen az időjárás elleni védelem a szerepük. A gazdaságos működés elengedhetetlen feltétele azonban az energiaszámlák szinten tartása is, ami persze nem csak egy tényezőn múlik.
Különböző épülettípusok esetében eltérőek lehetnek a költségek az épület nagyságától, a nyílászárók számától függően, illetve az alapján, milyen funkciót tölt be az épület.
Sokan talán megrettennek egy a közhiedelemben élő, általánosan gondolt acélcsarnok méretére gondolva, és talán meg sem fordul egy-egy vállalkozó fejében, hogy beruházásaikat ebben a formában bővítsék. De vannak szép számmal ellenpéldák is.
A Hári Díszfaiskola acélcsarnoka történetéről és tapasztalatairól már korábban írtunk, az esetükben is hasonló félelmek merültek fel a fűtésszámlákkal és az energiatakarékossággal kapcsolatban, de hamar bebizonyosodott: ezek a félelmek alaptalanok.
A Hári Díszfaiskola csarnokát elsősorban munkagépek tárolására használja. Az új épületet 10 cm-es szendvicspanel hőszigeteléssel látták el, illetve elhelyeztek benne néhány sötétsugárzót is. Ezek együttesen gondoskodtak arról, hogy az energia költségek kézben tarthatók legyenek. A hőmérséklet éjjel és nappal 18 fokra van állítva, ami ugyan irodai munkához hideg, de a gépek karbantartására megfelelő. Ezen kívül a csarnokban lévő hosszú sorolt ablakok is sokat jelentenek, ugyanis a téli napfény felmelegíti az épületet, kvázi üvegházként funkcionál.
Összességében elmondható, hogy a kelet-magyarországi vállalkozó saját számításai szerint kifejezetten előnyös üzletet kötött, amikor a géptárolásra a Frisomat hőszigetelt csarnoka mellett döntött.
A könnyűszerkezetes csarnokok szigetelése akár utólag is lehetséges, például egy felújítás alkalmával, vagy az igények megváltozása esetén. A szigetelés megléte vagy pótlása azért is lényeges, mert annak hiányában az épület élettartama rövidülhet. Ezért is fontos, hogy csarnokok építésekor illesztésmentes szigetelést válasszunk.
Hogyan lehet egy csarnokot utólag szigetelni?
A tervezés elengedhetetlen lépés, amelynek során elsősorban azt kell meghatározni, mi a cél: a zajt, szagokat szeretnénk tompítani vagy a hővédelem a fontos.
Hőszigetelt épület esetén is néha érdemes megvizsgálni, elég hatékony-e a korábban beépített anyag, vagy meg kell fontolni a korábbi, fáradt rétegek cseréjét.
Hőszigetelés nélküli épületben célszerű minél hamarabb kalkulációt végezni arról, egy-egy ilyen beruházással milyen energiamegtakarítás érhető el. Ha viszont még az építkezés előtt állunk, a legjobb, ha előre tervezünk ezzel, így a költségeken túl, a pluszmunkával járó kellemetlenségeken is spórolhatunk.
Már a tervezői fázisban a Frisomat munkatársai készséggel állnak rendelkezésre, így az igényekhez és az épület adottságaihoz mérten adnak szakmai tanácsot akár a hőszigeteléssel kapcsolatban is.
Ügyvezető igazgató
Raport László
Beszéljük át a projektjét
A Frisomat tökéletes megoldást kínál az Ön acélcsarnok-igényeihez. Egyedi építési rendszerünk lehetővé teszi a gyors és hatékony összeszerelést, így álmai pillanatok alatt valóra válnak.