Hírek

MEZŐGAZDASÁGI CSARNOKOK TERVEZÉSE

A mezőgazdasági termelés kialakulásakor a földművelés és az állattenyésztés szent tevékenység volt, amelyet csak az igazán rátermettek, a kiválasztottak végezhettek. Aki erre nem volt alkalmas, annak husángot nyomtak a kezébe és elküldték őrködni vagy vadászni.

Ma a mezőgazdasági termelő üzemek kialakítása, megtervezése éppen olyan szaktudást igényel, ahogy maga a mezőgazdasági termelés. Tervezőként nem csupán egy luxushotel megtervezésére lehetünk büszkék, de egy jól sikerült állattartó telep eredményeire is.

 

Nagy talánya az emberi társadalomnak, hogy miért tekinti pejoratív kifejezésnek a földművest és annak szinonimáit. Az egyik elmélet szerint a földeket birtokló, ám ahhoz semmit sem értő nemesek kompenzálták ily módon „hozzánemértésüket”, tehetségtelenségüket, egy másik szerint a frissen meggazdagodó polgárság tagadta meg ekképpen azt a közeget ahonnan felkapaszkodott.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Ehhez hasonlít az, ami a mezőgazdaság kialakulásával, fejlődésével és társadalmi megítélésével történt. A földművelés és az állattenyésztés szent tevékenység, a kezdetekkor az igazán rátermettek, tehetségesek, ügyesek, azaz az érdemeik révén kiválasztottak munkálkodhattak csak ezen a területen. Nem nehéz ezt belátni, hiszen a mezőgazdaság megfelelő működése volt - mint ahogyan ma is az – az emberiség fennmaradásának záloga. Aki erre nem volt alkalmas, annak husángot nyomtak a kezébe és elküldték őrködni vagy vadászni. Aztán mégis úgy alakult, ahogyan szokott, az erőszakosság legyőzte a szelídséget és a fegyvereket birtoklók a megfelelő lelkület és a szaktudás birtoklása nélkül szerezték meg a földeket és az állatokat.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Ennyi bevezetés mindenképpen szükséges volt annak belátása érdekében, hogy miért alapvető, hogy a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági építészetet kellő tisztelettel kezeljük. A mezőgazdasági épületek megtervezése komoly szakmai tudást igényel. Külön tudománya van a növények tárolásának, mint ahogyan nem mindegy, hogy miképpen alakítunk ki egy állattenyésztő épületet. A kettő között természetesen igen jelentős különbség van, pontosan annyi, mint a növények és az állatok között. Lehet, hogy a jércéket nem a térélmény fogja izgalomba hozni, de a színeknek, a fénynek és az árnyékoknak igencsak jelentős hatása van életükre és ezáltal arra, hogy mennyi hasznot hajtanak tulajdonosaiknak. Aki nem járatos a mezőgazdaság világában, az első pillanatban meg fog lepődni akkor, amikor egy tervezési programban a tehénkefe, a pataápoló eszköz, a patamosó vagy a tehénmatrac kifejezésekkel találkozik.

Az állatok tartására szolgáló épületek megtervezése a megfelelő tartástechnológia kialakításával kezdődik, mindegyik jószágnak más és más igényei vannak. A technológia megadja az épülettel, annak szerkezeteivel és anyagaival valamint az épületgépészeti rendszerekkel szemben támasztott követelményeket. A szakirodalom szerint például a különböző tenyészállományokhoz eltérő, ám pontosan meghatározott világítástechnológiai igények tartoznak. A világítás szükség esetén megoldható mesterséges fénnyel is, ám kedvezőbb, ha a természetes fényt használjuk fel, azonban ennek is megvannak a szakmai fortélyai. Az állatok többsége ugyanis nem szereti a közvetlenül szemébe jutó vakító napfényt. Az ablakokkal a megfelelő természetes légcsere is megoldható, bár a mesterséges ventilláció is elfogadott. Az állattartás egyik kedvelt épületmegoldása a Frisomat könnyűszerkezetes csarnokai, ahol a megfelelő fényforrást a tetőn elhelyezhető felülvilágító sávok és a homlokzatba beépítethető ablakok is segítik.  Ugyancsak fontos kérdés az állattartásra szolgáló csarnok hőmérséklete, a megfelelő fűtési rendszer megtalálása. Ez történhet az egész tér felfűtésével vagy valamilyen helyi megoldással is. Az acélszerkezet gyártásában és fejlesztésében 37 éves tapasztalattal és a világon egyedülálló gyártástechnológiával rendelkező Frisomat csarnoképületeinek hőszigetelt tető és falburkolatai gondoskodnak a meghatározott hőmérséklet fenntartásáról, az antikondenzációs bevonat pedig védelmet nyújt az esetleges páralecsapódás ellen.

Azok a fentebb említett emberek, akik nem járatosak a mezőgazdaság világában vagy ritkábban foglalkoznak a mezőgazdasággal és az állattartásra szolgáló épületekkel azoknak az is meglepő lehet, hogy milyen alaposan végig kell gondolni és a tartástechnológiai koncepcióra alapozva milyen gondosan meg kell tervezni a csarnokok padlóburkolatát. Nagyon messze vannak már azok az idők, amikor a „vessünk egy kis szalmát a jószág alá” megközelítés sikerre vezethetett. Ügyelni kell arra, hogy a beton padló statikai erősítését ellátó anyag ne károsodjon a padozatra kerülő állati ürüléktől, ugyanakkor az állatokat is védeni kell. Ezt a statikai erősítést általában acélszálakkal szokták megoldani, azonban állattartó épületekben korrózióveszélyes lehet az alkalmazása az állati ürülék vegyi hatása miatt ugyanakkor a baromfi ösztönösen kicsipegeti a betonpadló burkolat felületén található szálakat és le is nyeli. Az acélszálak sérülést okozhatnak ezért célszerű műanyag szerkezeti szálakat alkalmazni.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A fenti néhány példából is kiderül, hogy nagyot téved az, aki úgy gondolja, hogy csak a közel-keleti kalifák számára épülő luxushotelek tervezése lehet az építész számára bonyolult feladat, igazi kihívás. Ez nem így van és álljon itt, ennek bizonyítására - csak példaképpen - még egy szempont.

 

Hová kerül a panel?

 

Először azt gondolná a témával ismerkedő laikus érdeklődő, hogy mindenféle csarnok kialakításánál egyértelmű, hogy a külső térelválasztó, homlokzati paneleknek a tartószerkezet külső oldalára kell kerülniük, hiszen így alakítható ki a legegyszerűbben a tetszetős külső megjelenés. Állattartó csarnokoknál azonban jelentős problémát okoz az alomból, ürülékből és esetleg megmaradó táplálékból kialakuló hulladék, amit el kell takarítani, ezért olyan megoldásra kell törekedni amelynél nem alakulnak ki nehezen takarítható sarkok. Amennyiben a homlokzati panelek a tartószerkezet külső oldalán helyezkednek el, akkor elkerülhetetlen az ilyen könnyen elszennyeződő zugok kialakulása. A mezőgazdasági épületek építésében kevésbé járatosak rögtön rávágnák, hogy akkor legyen panel kívül is és belül is. Több oka is van annak, hogy ez a megoldás nem jöhet szóba, ezek közül messze kimagaslik ennek a változatnak a magas ára. Most már könnyű kitalálni, hogy a helyes megoldás a „ház a házban” elv alkalmazása, vagyis, hogy a hőszigetelt panelek az acél tartószerkezeten belülről vannak burkolva, ahogyan ezt a Frisomat több projektnél is alkalmazta már. Megtervezni és megépíteni azonban nem olyan könnyű, de megoldható, ezt példázza többek között a a 4.000 m2 alapterületű, európai szintű irányítástechnológiával felszerelt, ráckeresztúri jércenevelő Frisomat csarnok is.

 

Ahogy bármilyen tervezési feladatnál…

 

A fentebbi példák fontos részletek, azonban a mezőgazdasági csarnokok megvalósításának legfontosabb eleme a megfelelő szerkezeti rendszer, a legjobb csarnokmegoldás kiválasztása. Először is el kell dönteni, hogy sík vagy dongateteje legyen, ez utóbbi esetben lehet-e az épület a lábazatig íves kialakítású vagy függőleges indítófalakra van szükség. Természetesen tudni kell a tervezett épület befoglaló méretét és tervezett alapterületét, a tervezett homlokzatmagasságot, az épület szélességi és hosszúsági paramétereit. Végig kell gondolni, hogy milyen igények, elsősorban technológiai igények merülnek fel a tető tervezett tetőhajlásszögével kapcsolatban és, hogy felmerülhet-e a későbbi bővíthetőség igénye és lehetősége. Amikor a megrendelő és a tervező mindezeket végigbeszélte és véglegesítette, akkor jön szerkezet kialakítása, illetve a megfelelő csarnokmegoldás kiválasztása.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A Frisomat sokoldalú megoldást kínál mezőgazdasági csarnoképületekhez is. A cég központja és fejlesztő központja Belgiumban, Antwerpen közelében található. Belgiumban és Romániában lévő két gyártóüzemében hidegen hengerelt, horganyzott acél tekercsekből készíti a modern kornak megfelelő csarnokait, melyekkel a legváltozatosabb felhasználói igények is kielégíthetőek.

Így például az állattartók és növénytermesztők is választhatnak a legegyszerűbb donga szerkezetű csarnok és a modern kialakítású csarnokok között, amelyek többsége akár lakóövezet környezetében is megállja a helyét.

A csarnokok minden egyes, a megtervezett épülethez egyedileg fejlesztett és gyártott darabja a lehető legkönnyebb súlyú. Az építés helyére szállítva, a csarnokok, mint egy óriási építő játék, könnyedén összeszerelhetők. Csak két főre van szükség egy Frisomat csarnok felépítéséhez. Két jól képzett szerelőre, akik szerte a világon mindenhol ugyanazt a tudást hordozzák, ugyanazokat a szerszámokat és anyagokat használják.

A fentebbiekben csak példaképpen megemlített koncepciót alakító illetve tervezési szempontok mindegyikére korrekt és költséghatékony megoldást nyújtanak a Frisomat csarnokai, melyeknek alkalmazása újra és újra bizonyítja, hogy a mezőgazdasági, állattartó csarnokok az építészet csúcsteljesítményei közé tartoznak és igen komoly értéket hordoznak, ugyanúgy – és innen indultunk ki -, mint a bennük folyó mezőgazdasági munka, ami az emberiség fennmaradásának feltétele.

 

Tóth Balázs, építészmérnök